Az asztmás rohamok jellegzetesen láz nélkül lépnek fel!!!

Nem kísérik a megfázás jelei, ám egyébként hasonló tünetekkel járnak, mint az úgynevezett obstruktív (asztmatikus) hörghurut.

Meghatározása:
Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. A hörgőrendszerben zajló krónikus gyulladás miatt a hörgők túlérzékennyé válnak, s a legkisebb ingerlő hatásra a hörgőfal simaizmai görcsösen összehúzódnak, a nyálkahártya megduzzad, a hörgők keresztmetszete beszűkül, sűrű, tapadós nyák zárja el a levegő útját. A hörgőgörcs visszafordítható, reverzibilis (spontán vagy hörgőtágítók hatására).
Gyermekkorban a tüneteket leggyakrabban allergia okozza, de kiválthatja légúti vírusfertőzés, levegőszennyezés, fizikai- vagy lelki terhelés és időjárásváltozás is.

Előfordulása:
Az esetek felében az asztma 5 éves kor előtt kezdődik, fiúknál gyakoribb. Néha már csecsemőkorban elkezdődik, de serdülőkorban a tünetek enyhülnek vagy teljesen el is múlnak. Az asztmás betegek száma folyamatosan emelkedik. Ma a Földön legalább 150 millió asztmás beteg él. Magyarországon a gyermekek 2-3%-a asztmás.
Az enyhe asztmában szenvedő gyermekek nagy része "kinövi a betegséget" és felnőtt korában panaszmentessé válik. A felnőttkorban kezdődő asztma általában nem múlik el. Minél később válik valaki allergiássá, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy azt valaha is kinövi.

Fajtái:
- Allergiás (gyermekkorban a betegek 90%-a, felnőttkorban kb. fele)
- Nem allergiás

Osztályozása:
- Kontrollált (a betegnek nincs sem nappali, sem éjszakai tünete, légzésfunkciója jó,
fizikai aktivitása nem korlátozott, nincs szükség rohamoldó gyógyszerre)
- Nem kontrollált (nappal, ill. éjszaka tünetek jelentkeznek, rohamoldót igényel, fizikai
aktivitása korlátozott, légzésfunkciója romlik)

Tünetei:
- köhögés (főleg éjjel)
- szapora, sípoló, ziháló, nehezített légzés
- mellkasi szorítás, nyomás

Asztmás tüneteket provokáló tényezők:
- allergiát okozó anyagok (allergének)
- megfázás, légúti fertőzések
- hideg, száraz levegő
- időjárásváltozás (heves vihar, fronthatások, hőmérsékletváltozás)
- erős szagok, irritáló anyagok (pl. dohányfüst, légszennyezettség)
- stressz, heves érzelmek
- gyógyszerek (pl. aszpirin, béta-blokkolók)
- fizikai terhelés (Ez az egyetlen tényező, melynek kerülése nem javasolt. A kezelést kell
úgy beállítani, hogy a betegség ne korlátozza a fizikai aktivitást.)
- refluxbetegség

Diagnózisa:
- kórelőzmény
- fizikális vizsgálat
- allergiavizsgálatok
- légzésfunkciós vizsgálat (spirometria)

Kezelése:
Az asztmát meggyógyítani mai ismereteink szerint nem tudjuk, de megfelelően megválasztott kezeléssel a tünetek minimálisra csökkenthetők.
A cél a kontrollált állapot elérése, azaz hosszú tünetmentes időszak biztosítása.

- allergénmentesítés

- gyógyszeres kezelés

- hörgőtágítók Ún. béta-izgatók és antikolinerg szerek - többnyire inhalációs formában használatosak. A rövid hatásúk azonnal hatnak, így rohamoldóként használatosak. A hosszú hatású formák 12 órán át biztosítják az átjárható légutakat. Ellazítják a hörgők körüli izmokat, segítik a levegő áramlását, a hörgőkben pangó váladék kiürülését. Túladagolva szívdobogásérzést, remegést és vérnyomás-emelkedést okozhatnak. A hosszú hatású formákat inhalációs szteroiddal kombinált formában is kifejlesztették. A teofillin-származékok kúp, tabletta vagy injekció formájában kerülnek forgalomba. Mellékhatásaik miatt ma már csak ritkán használjuk. - szteroidok Gyulladásgátló hatásuk miatt tartós alkalmazás esetén csökkentik a hörgők túlérzékenységét. Többnyire inhalálva, aeroszol vagy porinhaláció formájában alkalmazzuk. Megfelelő dózisban hosszú szedés után sem okoznak mellékhatásokat. Elhúzódó hatású hörgőtágítóval kombinált készítmény is kapható, mely súlyosabb tünetek esetén alkalmazandó. Az inhalációs kezelés beállításakor mindig meg kell tanulni a belégzési technikát, szükség esetén a spray bevételéhez segédeszközt kell alkalmazni. Súlyos állapotban szükség lehet injekció vagy tabletta formájában való adagolásra. Ilyenkor (különösen tartós alkalmazás esetén) mellékhatásokat okozhatnak. Ezek: izomgyengeség, izom- és izületi fájdalom, émelygés, hányás, láz, elvékonyodott, pikkelyes vagy hámló bőr, striák, fájdalmas, viszkető duzzanatok a bőrön, fokozott étvágy, súlygyarapodás, ödéma, vérnyomásemelkedés, zöld- és szürkehályog, csontritkulás, pszichés változások, cukorbetegség, impotencia, rendszertelen havivérzés, fertőzésekre való fogékonyság, pszichés zavarok, álmatlanság, ingerlékenység, gyerekeknél növekedésben való elmaradás. - leukotrién-antagonisták A gyulladás mérséklésére használatos, újabb kifejlesztésű gyógyszerek. Az allergiás gyulladásban fontos szerepet játszó leukotriének képződési folyamatába avatkozik bele, így más úton csökkenti a gyulladást, mint a szteroidok. Tabletta, illetve rágótabletta formájában kaphatók. Különösen hatásos terhelés okozta tünetek esetén, és az allergiás nátha kezelésére is alkalmas. - nyákoldók, köptetők Alkalmazásuk a roham oldódási szakában lehet szükséges. Segítik a besűrűsödött váladék feloldását, kiürítését. - anti IgE-terápia Az utóbbi időszakban kifejlesztett injekciós kezelés. Az allergiás reakcióban résztvevő IgE-molekulákhoz ellenanyagokat kötnek, ami megakadályozza a folyamatban fontos szerepet játszó, tüneteket okozó anyagok felszabadulását a sejtekből. Adása az asztma legsúlyosabb eseteiben indokolt.

- specifikus immunterápia
Ma a légúti allergiás megbetegedések egyetlen oki kezelése. Immunterápia során tisztított, standardizált allergénkivonatot juttatunk a szervezetbe, fokozatosan növekvő adagban, így a beteg szervezete "hozzászokik" az allergénhez, s megtanulja azt panaszok nélkül elviselni. Injekció, tabletta vagy csepp formájában adagolható. A kezelés allergiás náthával együttjáró enyhe asztma esetén jön szóba, ha az allergia csak néhány allergénnel szemben alakult ki, ha a tünetek néhány éve jelentkeznek, ill. ha a gyógyszeres kezelés nem elég hatékony vagy kellemetlen mellékhatásokat okoz. A kezelés ideje 3-5 év.

- klímaterápia
A légúti bajok klasszikus kezelési módszere, melynek során a beteg hosszú időt (heteket, hónapokat) tölt allergénmentes környezetben. Nehezen kivitelezhető, de ismert allergia esetén jótékony hatású lehet, ha pl. a nyaralás helyét ilyen szempontok alapján választjuk ki.

-barlangterápia
A klímakezelés speciális formája. A természetes barlangokban nincs olyan környezeti tényező, ami ártalmas lehetne a légúti betegre. A hőmérséklet, a páratartalom egyenletes, nincs légszennyezés, pollenszezonban is alig található virágpor a levegőjében. Különösen azoknak a betegeknek ajánlott, akik a leghatékonyabb szerek mellett is gyakran panaszosak, és az is jelentős segítség nekik, ha csak pár órára is pollenmentes környezetben lehetnek.

Az asztmás nehézlégzést jellegzetes tünetek kísérik: A beteg köhög, gyakran éjszaka is. A köhögés lehet száraz, de képződhet sűrűn folyó váladék is. Szinte összetéveszthetetlen a sípoló légzés, ami a rohamok idején erősebben jelentkezik.

Különösen gyermekeknél a nyak és mellkas tájék viszketése is lehet az asztma korai jele. Az asztmás fulladásnál a kilégzés nehezítettsége miatt a mellkas feszülhet, enyhén felfújódhat.

Lázzal sohasem jár!!!! - A LÁZAT MÁS OKOZZA!!!

Nem mindig tipikus tünet, de szintén az asztmára jellemző a görcsös, rohamokban jelentkező köhögés, különösen, ha ez aktív mozgás, futás után jelentkezik. Ha egy kisgyermek futkározás után nem csak valamely éppen átvészelt fertőző betegség után köhög vagy liheg nagyon, akkor érdemes megbizonyosodni róla, hogy nem asztma okozza-e.

A betegek többsége az ún. enyhe, perzisztáló asztma csoportjába tartozik, mely a kezdeti stádiumot jelenti. Tüneteik általában enyhék, körülbelül hetente jelentkeznek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a súlyos, életveszélyes fulladásos rosszullétek és a végzetes kimenetelű asztmás rohamok is többségükben ebből a betegcsoportból kerülnek ki, miközben ugyanezen csoport betegei olykor évekig nem is tudnak asztmájukról, s csak az elhúzódó köhécselés vagy a fizikai terhelés (futás, lépcsőzés stb.) hatására megjelenő nehézlégzés okainak keresése kapcsán derül fény az asztmájukra. Ez utóbbi jelenség azonban jellegzetesnek mondható.
A különböző köhögésektől és fulladásos jelenségektől az asztmás köhögést úgy lehet elkülöníteni, hogy asztmánál mindig a kilégzés nehezített, a nehézlégzés időszakonként súlyosbodik vagy fulladássá fokozódhat. Csakhogy ez az állítás inkább a szakembernek kézenfekvő.

Köhögés A köhögési reflex alapvetően a légutak védekező működése, mellyel igyekszik megszabadulni az idegentestektől és a fölösleges - szintén a szennyeződést kitessékelni akaró fokozott nyálkatermelés folyamán képződött - nyáktól.

Alapvetően kétféle köhögés tűnhet föl akár a laikus fülnek is:
A nyálkaképződéssel és köpetürítéssel járó, általában bronchitis, megfázás, influenzás fertőzés idején észlelhető köhögés torokfájással kezdődik, majd két-három napig fájdalmas száraz köhögésbe megy át. Lázzal, náthával, rekedtséggel párosul. Később megindul a nyákképződés, a köhögés felszakadó hangot ad, és erős köhögési ingerrel távozik a gennyes nyák. Ez a köhögés, ha csak ismétlődő fertőzések vagy krónikussá váló bronchitis nem állandósítja, rendszerint két hét alatt elmúlik.
A másik, az úgynevezett száraz ingerköhögés idegen irritáló anyagok - füst, por, vegyi anyagok gőzei - hatására jelentkezik. Köpetürítés nélküli, de fájdalmas és igen kellemetlen.
Leggyakoribb okai a dohányzás, a szennyezett poros levegő vagy a légúti allergia, valamint az allergiás asztma.